Tokaj

Tokaj észak-magyarországi város Borsod-Abaúj-Zemplén megyében. A festői kisváros a Tisza és a Bodrog találkozásánál egy a síkságból kiemelkedő vulkáni kúp, – a Kopasz-hegy lábánál fekszik, a Tisza Rakamazzal szembeni oldalán. A Tokaji járás központja. 

A Tisza-Bodrog parti város az egyik legbájosabb, legszebb természeti adottságokkal és történelmi múlttal rendelkező város az ország észak keleti vidékén.

Szerepe a közlekedésben

Fejlődésében nem csak a bortermelésben és forgalmazásban játszott szerepe, hanem közlekedési csomóponti fekvése is közrejátszott. Tokaj volt a Kelet-Felvidék és a Kelet-Alföld között zajló szekérforgalom legfontosabb kapuja. A tokaji átkelőhelyhez mérhető jelentőségű és szerepkörű átkelőhely a Tiszán csak Szolnokon és Szegeden volt.

Tokaj történelme

A kutatások szerint már a történelem előtti korban is lakott volt. A honfoglalás után első fejedelmeink, királyaink legjobb vezéreiknek adtak itt birtokot. Őseink jó érzékkel választották ki azokat a helyeket, ahol megtelepedni, élni érdemes volt.

Tokajt, mint a környék nevét először 1067-ben említik, ekkor már szőlőtermesztő vidék volt. Magát a települést 1353-ban említik először Tokaj néven. Első vára egy földvár volt, amely a tatárjárás során elpusztult. A 14. századra már kővár állt a településen, mely a diósgyőri uradalom része volt. A vár századokig vigyázta Felső-Magyarország egyik legfontosabb tiszai átkelőhelyét, a tokaji révet. A vár sajnos végleg eltűnt a történelem viharaiban, ma már nem látható.

A város a középkorban

1450 után Tokaj a Hunyadiaké, majd a Szapolyaiaké volt. Szapolyai János egy időre elveszítette a birtokot, de fia, János Zsigmond idejében már ismét a családé volt, így királyi uradalommá vált. Tokaj várkapitánya volt a zsoltáríró Némethi Ferenc, aki 1565-ben hősi halált halt a vár ostromakor. A borvidék bevételének köszönhetően Tokaj mezővárossá fejlődött, népessége növekedett. 

Bár a vár és a város sorsa szorosan összeforrt, mégis Tokaj igazi rangját világhíres termékének az aszú bornak köszönhette. A Tokaji Aszú egyik legkiválóbb méltatója XIV. Lajos, a francia „napkirály” volt. Állítólag tőle származik a mondás: „a Tokaji Aszú a borok királya, a királyok bora.”

Tokaj élete a Rákócziak idején

A város és környéke 1646-ban királyi adományként a Rákóczi család tulajdonába került. 1705-ben II. Rákóczi Ferenc leromboltatta a várat nehogy idegen kézre kerüljön. Amikor a II. Rákóczi Ferenc vezette harc elveszett (1711), a király a birtokait elkobozta (1715).

A harcok után kamarai várossá lett Tokaj. A király számos kiváltsággal ruházta fel a várost. Innen eredeteztethető büszkén viselt címe”Kiváltságos Tisza-Tokaj város.”

A település XX. századi évei

A kiegyezés utáni békés évtizedekben a város fejlődött, polgárosodott, a két világháború azonban ezt félbeszakította. 1944-ben először a német, majd a szovjet hadsereg foglalta el Tokajt.

A második világháború után a város csak lassan fejlődött, még a borkereskedelemben betöltött központi szerepét is egyre inkább Sátoraljaújhely vette át. 

1952. február 1-én elveszítette járási székhely szerepét. Városi rangját csak 1986-ban kapta vissza. Ekkortól újra dinamikus fejlődésnek indult. 2008-ban elnyerte a Kultúra Magyar Városa címet is.

A Tokaj-Hegyaljai borvidék a Világörökség része. A hazai borvidékek legismertebbike.

A település a turisták kedvelt úti célja, látványosságok, nevezetességek.

A város történelméről, kialakulásáról bővebb információk itt: https://www.torzsasztal.com/tokaj-latnivaloi

Címlapkép: Címer (forrás: https://magyarcimerek.hu/)

Vissza a kategória cikkeihez