Szőlő

A szőlő a bogyós gyümölcsűek családjába tartozik és Kis-Ázsiából származik. A Kárpát-medencében is hamar meghonosodott, így a legrégebben termesztett gyümölcseink közé tartozik.

Szőlő – eredete

A szőlőművelés eredete a régmúltra nyúlik vissza, ezért a szőlőtőke származási helyére vonatkozó adatok bizonytalanok. Az viszont biztos, hogy a Földközi-tenger medencéjében ideális körülményekre talált. A szőlőművelés a Római birodalom bukásával indult hanyatlásnak, majd a középkor kezdetén ismét töretlen erőre kapott, amely kezdetben, kapcsolatban állt a szerzetesrendek földművelésével, akiknek szükségük volt borra a mise szertartásához.

Amerika felfedezése után új, vad tőkéket hoztak Európába, amelyek keresztezés útján új fajtáknak adtak életet, és amelyek igen hasznosnak bizonyultak a 19. század végén, amikor az európai szőlőültetvények ennek köszönhetően megmenekültek a filoxéria pusztító támadásától.

Szőlő – fajták

Alapvetően a csemege szőlőfajtákat fogyasztjuk közvetlenül, amelyeket a szőlőfürt alakja a szőlőszem nagysága, kiterjedése, színe és állaga jellemez, valamint a különböző érési idők, amelyek között gyakoriak a korai fajták. Még sincs semmi akadálya annak, hogy az ún. borszőlőt friss gyümölcsként együk, hiszen ugyanolyan hasznos az egészség számára és íze hasonlóképp élvezetes, mint a csemege szőlőjé.

A szőlő összetétele és hatóanyagai

A szőlő jó káliumforrás, és sokféle ásványi anyagot (vas, magnézium, réz, cink, szelén) és vitamint (az összes B-vitamint, valamint C-vitamint) is tartalmaz, bár a káliumon kívül a többi mikro tápanyagból csak kisebb mennyiséget. C-vitamin-tartalma például huszad része a kiviének. A szőlőtőkék gyümölcse 20-25 % cukrot tartalmaz, szerény mennyiségben fehérjét, és értékes szerves savakat (borkősavakat és almasavat) is.

Gyógyító tulajdonságai és gyógyászati javallatok

Az anyatejhez való hasonlósága lehetőséget ad arra, hogy szükség esetén szőlőlevet adjunk az anyatejes baba étrendjének kiegészítéseként. Alap fontosságú „biológiai” víz, amelyet a szőlő leve tartalmaz. Tökéletes összetételű, a cukrok – többségében monoszaharidok – kompenzálják a hiányzó zsírokat és közvetlenül kerülnek be a keringésbe az emésztőrendszer különösebb igénybevétele nélkül. Ez az ital ugyanezen okokból és az alacsony sótartalma miatt hasznos az idősek, lábadozók, kismamák számára, a legyengült, vagy kimerült embereknek a sportolóknak és annak, akinek gyenge az emésztése.

Szőlőkúra

A szőlőkúrának különböző változatai léteznek:

• helyettesíthetjük egy ideig a reggelit csupán frissen szedett szőlővel, kihasználva, hogy éhgyomorra hatásosabb
• fokozatosan helyettesíthetjük az összes étkezést szőlővel 2-3 kg-t (váltogathatunk 700-1400 g friss szőlőlével) elosztva egy napra, melyet néhány napig folytatunk. Utána fordított sorrendben vezessük be az egyéb étkezéseket úgy, hogy előbb friss zöldségeket és gabonafélét együnk. 2-10 napon keresztül ajánlott.

A szőlő jótékony hatásai

A gyümölcs jótékony hatásai rendkívül sokrétűek: méregtelenítő, tisztító, frissítő, vizelethajtó, enyhe hashajtó, serkenti a májat. Segít a székrekedéstől, aranyértől szenvedőknek, akiknek emésztési problémájuk, epe-, vagy vesekövük van, illetve ízületi gyulladás kínozza őket.

Szőlő – egyéb érdekességek

• Szőlőlekvár: a szőlőlekvár rendszeres fogyasztása méltó helyettesítője bármelyik enyhe kémiai hashajtónak.
• Aszú szőlő: óriási energia raktár, amely például almafőzettel párosítva székletlazító és köptető hatású.
• Szőlőmagolaj: a szőlőmagolaj rendszeres fogyasztása ajánlott a szív- és érrendszeri megbetegedések, magas koleszterinszint és érelmeszesedés esetén.

Szőlő – borvidékek

Hazánk borvidékek tekintetében rendkívül sokszínű. Az országon belüli éghajlati és domborzati viszonyok változásinak következményeképp a különböző borvidékeken termelt szőlőből, különböző karakterű borokat készítenek.

https://hu.wikipedia.org/wiki/Szőlő

Vissza a kategória cikkeihez